Egy kisbaba érkezése teljesen átalakítja a család mindennapjait. Megváltozik a napirend, új feladatok és kiadások jelennek meg, miközben a szülőknek előbb-utóbb azt is át kell gondolniuk, hogyan folytatódjon a munkával kapcsolatos életük.
A munkába való visszatérés időpontjára nincs minden család számára egyformán jó megoldás. Van, aki szeretne hosszabb ideig otthon maradni, másnak anyagi vagy szakmai okokból fontosabb a korábbi visszatérés. A döntésnél a családi költségvetést, a gyermekfelügyelet lehetőségeit, a szülők munkarendjét és az édesanya fizikai-lelki állapotát is érdemes figyelembe venni.
Mikor érdemes elkezdeni a tervezést?
A munkába való visszatérésre célszerű már néhány hónappal korábban felkészülni. Így elegendő idő marad a pénzügyi lehetőségek áttekintésére, a gyermekfelügyelet megszervezésére és a munkáltatóval történő egyeztetésre.
Első lépésként beszéljük át a párunkkal, hogyan képzeljük el a következő időszakot. Fontos kérdések lehetnek:
- Mikor szeretne vagy mikor tud visszatérni dolgozni az otthon lévő szülő?
- Teljes vagy részmunkaidő lenne megfelelőbb?
- Megoldható-e az otthoni vagy a hibrid munkavégzés?
- Ki tud segíteni, ha a gyermek beteg lesz?
- Hogyan oszlanak majd meg az otthoni feladatok?
- Milyen pluszkiadásokkal járhat a munkába állás?
- Mennyi időt vesz igénybe a napi utazás?
A tervezésnél nemcsak a munkanapokra, hanem a váratlan helyzetekre is gondolni kell. Kisgyermek mellett ugyanis szinte biztosan előfordulnak olyan napok, amikor a megszokott rutin felborul.
Készítsünk részletes családi költségvetést
A munkába való visszatérés pénzügyi szempontból elsőre egyértelműen előnyösnek tűnhet, a tényleges változás kiszámításakor azonban több tényezőt is figyelembe kell venni. A várható munkabér mellett érdemes áttekinteni az ellátásokat, az adókedvezményeket és a munkába járással kapcsolatos kiadásokat is.
A rendelkezésre álló összegek megtervezéséhez segítséget nyújthat egy online gyed kalkulátor, amellyel könnyebben megbecsülhető a család várható bevétele. Az eredményt ugyanakkor mindig tájékoztató jellegű adatként érdemes kezelni, mivel az ellátás pontos összegét az egyéni körülmények, a jogosultsági feltételek és az aktuális szabályok határozzák meg.
A családi költségvetésben számoljunk többek között:
- a bölcsőde vagy más gyermekfelügyelet díjával;
- az utazás költségeivel;
- a munkahelyi étkezéssel;
- az esetleg szükséges új ruházattal;
- a betegségek miatti váratlan kiadásokkal;
- a munkába járáshoz szükséges eszközökkel;
- a háztartási segítség vagy ételrendelés esetleges költségével.
Előfordulhat, hogy a munkába állás első hónapjaiban a bevétel növekedése kevésbé látványos. Hosszabb távon azonban a szakmai tapasztalat megőrzése, a későbbi fizetésemelés és az előrelépési lehetőségek szintén fontos szempontot jelenthetnek.
Milyen munkarend illeszthető a család életéhez?
A teljes munkaidős, hétfőtől péntekig tartó munkarend nem minden család számára ideális. Érdemes megvizsgálni a részmunkaidős, rugalmas, távoli vagy hétvégi munkavégzési lehetőségeket is.
Egy megfelelően beosztott hétvégi munka például akkor jelenthet praktikus megoldást, ha a másik szülő hétvégén otthon van, így a gyermekfelügyelet családon belül megoldható. Ez csökkentheti a külső segítség igénybevételét, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy maradjon közös ideje a családnak, illetve mindkét szülőnek legyen lehetősége pihenni.
A különböző munkarendeknek eltérő előnyei és nehézségei lehetnek:
- Részmunkaidő: könnyebb átmenetet jelenthet, de alacsonyabb jövedelemmel járhat.
- Otthoni munkavégzés: csökkentheti az utazási időt, de kisgyermek mellett külön felügyelet nélkül nehezen működhet.
- Rugalmas munkaidő: segíthet a bölcsődei vagy óvodai napirendhez való alkalmazkodásban.
- Hétvégi munkavégzés: megkönnyítheti a gyermekfelügyelet családon belüli megszervezését, de átalakíthatja a családi programokat.
- Váltott műszak: lehetővé teheti, hogy a szülők felváltva legyenek a gyermekkel, ugyanakkor fizikailag megterhelő lehet.
A döntésnél ne csak azt vizsgáljuk, melyik beosztás tűnik rövid távon megoldhatónak. Olyan rendszert érdemes kialakítani, amelyet a család hosszabb időn keresztül is fenn tud tartani.
Bölcsőde, családi segítség vagy bébiszitter?
A munkába való visszatérés egyik legfontosabb kérdése a gyermek napközbeni felügyelete. Sok család bölcsődét választ, míg mások nagyszülői segítségre, családi napközire vagy bébiszitterre támaszkodnak.
A megfelelő megoldás kiválasztásakor érdemes figyelembe venni:
- a gyermek életkorát és személyiségét;
- a beszoktatáshoz szükséges időt;
- az intézmény vagy a segítő elérhetőségét;
- a napi utazási időt;
- a költségeket;
- a nyitvatartást;
- a betegségek esetére kialakított tartalék tervet.
A bölcsődei beszoktatást lehetőség szerint ne közvetlenül a munkakezdés előtti napokra időzítsük. Egyes gyermekek gyorsan alkalmazkodnak az új környezethez, másoknak több hétre lehet szükségük. A fokozatos átmenet a gyermeknek és a szülőnek egyaránt megkönnyítheti ezt az időszakot.
Beszéljünk időben a munkáltatóval
Ha a szülő a korábbi munkahelyére tér vissza, érdemes jó előre felvenni a kapcsolatot a munkáltatóval. Célszerű tisztázni a visszatérés tervezett időpontját, a munkakört, a munkaidőt, valamint az esetleges rugalmas lehetőségeket.
A beszélgetés előtt gondoljuk át, milyen megoldást szeretnénk kérni. A „rugalmas munkavégzés” önmagában túlságosan általános megfogalmazás lehet. Sokkal könnyebb konkrét javaslatról egyeztetni, például:
- napi hatórás munkavégzés;
- korábbi munkakezdés és munkabefejezés;
- heti egy vagy két otthoni munkanap;
- fokozatos visszatérés;
- kiszámítható, előre tervezhető beosztás.
A munkáltató lehetőségei természetesen munkakörönként eltérnek. A nyílt, időben megkezdett egyeztetés azonban növelheti annak esélyét, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldás szülessen.
Hogyan készüljünk fel lelkileg?
A munkába való visszatérés gyakran ellentmondásos érzésekkel jár. Az édesanya vagy az otthon lévő szülő egyszerre várhatja a felnőtt társaságot és a szakmai feladatokat, miközben nehéz lehet hosszabb időre másra bízni a gyermeket.
A bizonytalanság, a bűntudat és az aggodalom természetes érzések lehetnek ebben az időszakban. Fontos emlékezni arra, hogy a munkába való visszatérés nem jelenti azt, hogy a szülő kevésbé törődik a gyermekével. A család biztonságának megteremtése, a szakmai önállóság megőrzése és a személyes célok követése szintén értékes része lehet a szülői életnek.
Segíthet, ha:
- fokozatosan szoktatjuk hozzá a gyermeket ahhoz, hogy más is vigyáz rá;
- előre kipróbáljuk az új napi rutint;
- megosztjuk érzéseinket a párunkkal vagy más szülőkkel;
- az első hetekben kevesebb pluszprogramot vállalunk;
- nem várunk el magunktól azonnal tökéletes teljesítményt.
Az otthoni feladatokat is újra kell osztani
A munkába visszatérő szülőtől nem várható el, hogy munka után ugyanúgy egyedül lássa el az összes otthoni teendőt, mint korábban. A főzés, a mosás, a bevásárlás, a takarítás és a gyermek körüli feladatok megosztását érdemes még a munkakezdés előtt átbeszélni.
Hasznos lehet egy egyszerű heti terv, amelyből látható, ki mikor viszi vagy hozza a gyermeket, ki intézi a bevásárlást, és ki marad vele otthon betegség esetén. Nem szükséges minden feladatot mereven felosztani, de a felelősségek tisztázása sok későbbi feszültséget megelőzhet.
Nincs mindenki számára tökéletes időpont
A munkába való visszatérés időzítése minden családban másképp alakul. A pénzügyi helyzet, a gyermek igényei, a szülők munkája és az elérhető segítség egyaránt befolyásolja a döntést.
A legfontosabb, hogy ne más családok megoldásaihoz hasonlítsuk magunkat. Ami valakinek jól működik, nem biztos, hogy a mi élethelyzetünkben is megfelelő lesz. A tudatos pénzügyi tervezés, a reálisan megválasztott munkarend és a feladatok igazságos elosztása azonban sokat segíthet abban, hogy a munkába való visszatérés ne hirtelen törés, hanem fokozatos és kezelhető átmenet legyen.